Öntözőzsákok

Az öntözőzsákok néhány éve árasztották el az országot. Ezrével szórják ki őket kisfák törzsére, azonban nem igazán találtam tudományos kutatást, ami azzal foglalkozik, hogy tényleg hasznosak-e az újonnan ültetett fák számára hosszú távon, vagy csak magát a locsolómunkát teszik egyszerűbbé, gyorsabbá, nehezebben ellenőrizhetővé, tehát gazdaságosabbá, nyereségesebbé. A literszámokkal sajnos így is sokan csalnak, a legbizarrabb sztori, amit hallottam, az az, hogy az egyik kerület alvállalkozói az IBC tartályban lévő víz billegtetésével pörgették az átfolyásmérőt, hogy ne kelljen má’ annyit locsolgatniuk a tűző napon. Katasztrófa, meg is lett az eredeménye, egyes statisztikák szerint csak minden második fa éli meg a felnőttkort az ültetett fák közül, ez rettentően alacsony arány. Nem az eredéssel, hanem az első 5-7 év túlélésével nem sikerül megbirkózniuk, és ez sok esetben teljesen egyértelműen a tisztességes locsoláson múlik.

A gyártók azt ígérik, hogy ezek a zsákok akár egy napon át csöpögtetik a 70-80 liter vizet a fák gyökereihez, és ez nagyszerű megoldás éveken keresztül, amíg már nem lesz rájuk szükség. Néhányan azzal is promózzák őket, hogy segítenek elkerülni a gombásodást, hmm. Megjelenésük óta figyelem őket, mert nagyon bántja a szememet, hogy egy ilyen zsák rengeteg műanyagból készül, amit nem lehet majd másra használni vagy újrahasznosítani. Szerintem nem jó irány a zöldítést műanyagszemeteléssel igyekezni hatékonyabbá tenni. Könnyen és gyorsan fel lehet őket tölteni, ez vitathatatlan, és akkor itt nagyjából véleményem szerint sajnos vége is az előnyök felsorolásának.

A 70-80 kilós, törzs köré zipzárazott zsákok tömörítik a talajt a gyökerező fák törzse körül. Optimális esetben/állítólag hetente 2x töltik fel őket. Én 4 különböző márkával találkoztam különböző munkák során, mindegyikből kifolyt a víz néhány óra alatt, egyáltalán nem egy-két csöpögtettek. Kivéve, amikor (elég gyakran) eldugultak és lassabban vagy egyáltalán nem csöpögött ki belőlük a víz, sokszor lehet látni az utcákon is, hogy a zsákok napokig tele vannak, amíg a legközelebbi locsolásnál valaki új lyukat nem szúr rájuk egy hegyes tárggyal. Ezután pedig biztosan nem fognak már hosszú órákig csöpögtetni, mert egy sniccerrel vagy hasonló vágószerszámmal sokkal nagyobb lyukat szúrnak rájuk. Azt is gyakran látom, hogy egyáltalán nem szúr rájuk senki új lyukat, mert akkor egy fával kevesebbet kell locsolni néha itt-ott, hupszi. Közterületeken a fűkaszás emberek segítik az újralyukasztást, egyetlen rossz mozdulat a géppel és viszlát öntözőzsák, mehetsz a kukába, sajnos venni kell egy másikat.

A zsákokat télre le kellene venni a fákról, azonban ez nem igazán történt meg az első években, most már eggyel jobban odafigyelnek erre, de az elején fagyogattak a törzsekre a zsákok egész télen. Egyszer leszedtünk pártucatot egy ipari területen egy téliesítés során, az sem volt túl felemelő. Átlátszó zseléképződmények alakultak ki bennük őszre, talán valamilyen gombák és baktériumok együttéléséből, amelyek ki tudja, mik lehetnek pontosan és milyen hatással vannak a cseperedő fákra. A zsákokat nagyjából lehetetlen rendesen kimosni, a kis beöntőnyíláson keresztül lehet próbálkozni slaggal vagy magasnyomású mosóval, rengeteg vizet elpazarolhatunk és akkor sem lesznek igazán tiszták. Fel kellene gyorsan találni egy öntözőzsákmosó műanyagkefét (piaci rés, szívesen!).

A műanyagzsákok bepárásodnak a törzs körül, ez télen fagyási sérüléseket okozhat. Nyáron sem előnyös, ha egy fa törzse az alsó 1 méteren állandóan sötét és nedves, ilyen közegben csodásan érzik magukat gombák, rovarok és egyéb élőlények, amik városokat alakítanak ki az öntözőzsákok alatt a fák törzsén. A fiatal, sérülékeny törzsek sokszor felnedvesednek, megpuhulnak, szétrepednek, közben folyamatosan sötét és párás közegben vannak. Hasznos funkció még, hogy a zsákokkal kiválóan el lehet rejteni a nevelés, szállítás vagy ültetés során gondatlanságból okozott sérüléseket a törzsön, amiknek így sajnos esélyük sincs természetes úton gyógyulni, mert folyamatosan párás közegben vannak.

Szerencsétlen fácskák sokszor gyökereket kezdenek hajtani a törzseiken, mert azt hiszik, hogy túl mélyre ültették őket és a földben van a törzsük alsó egy métere. Van némi felhordott talajféle a hangyáknak és más rovaroknak köszönhetően, sötét van, mindig találnak valamit inni. Ezeket a gyökereket később majd levágják a törzsről, amikor leszedik a zsákokat? Sok esetben az újonnan növesztett hajszálgyökerek a talajfelszínen, a zsákokkal érintkezve fejlődnek a földlabdákból. Ezeknek a fáknak a talajszintjét feljebb fogják emelni, amikor leszedik róluk a zsákokat? Aztán kiássák őket tavasszal, amikor visszarakják rájuk még egy szezonra? Extrémebb esetekben fel sem lehet már emelni a zsákokat, mert az új gyökerek belenőnek a varrásokba, vagy utat találnak a zsákok belsejébe a csöpinyíláson keresztül és konkrétan a zsákba nőnek bele. Ezeket a gyökereket vajon szakszerűen fogják elvágni, amikor leszedik a zsákokat, és ennek vajon örülni fognak a fák?

500 és 18.000 Ft. között mindenféle áron megvásárolható a varázstermék az interneten. Végtelen ilyen világmegváltó kertészeti találmány jelenik meg minden szezonban, de mielőtt közterületi fákon tömegesen kísérletezni kezdtek velük, vizsgálta azt valaki, hogy ezek a zsákok hosszú távon mit tesznek a fákkal? Talán csak rosszul használunk egy nagyszerű találmányt, de az is lehet, hogy ez is csak egy túl jól promózott álcsodatermék. Valami biztosan nem stimmel a zsákokkal vagy azok használatával. Remélhetőleg a fenntartók is elkezdenek ezen gondolkozni, hátha valaki végre eggyel tudományosabban is megvizsgálja az egész jelenséget. Azt már észrevettem, hogy egyes kerületekben újabban a karókhoz rögzítik őket, nem a fákhoz, ez legalább a fák gyöktőkorhadását, a törzsek gyökérnövesztését és élőhelyekké alakulását kiküszöböli. Ettől még ugyanúgy eldugulhatnak, ugyanúgy tömörítik a talajt a fa körül, ugyanúgy felcsalják a gyökereket a felszínre, és még nagyobb eséllyel fűkaszálják így ki őket.

Lehet, hogy egyszerűen csak annyi fát kellene (szakszerűen, jó minőségben) elültetni, amennyit hetente kétszer tisztességesen meg is tudnak locsolni hagyományos módszerekkel, ez a stratégia már sok országban bevált. Egy kihalt fát újraültetni kb. 8-10x annyi pénzbe kerül, mint tisztességesen locsolni az első években, ennek fényében elég sok kérdés merül fel bennem az 50%-os statisztika olvasása után. Sajnos a közterületi fák ültetésén elég sok külsős cég is dolgozik, akik egyes esetekben jól járhatnak azzal, ha egy önkormányzatnak nem sikerül életben tartania a fákat és újra kell őket ültetni egy-két év múlva. Érdemes lenne újragondolni az egész ültetési és fenntartási rendszert, mert ez így elég aggasztó, visszaélésekre ad lehetőséget és bizonyos szereplők számára konkrétan jövedelmezővé teszi a kisfakihalasztást.